Rácz Endre

Leginkább a színpadon és a hegyekben tudom, hogy ki vagyok. Ha díszletet kell szerelni, vagy megbütykölni valamit a lakásban, ha sportolok, vagy édesapámmal horgászom, ha egy eseményt szervezek, vagy táncolok, elég pontosan tudom.  Visszagondolva, ma reggel kávézás közben sejtettem, hogy ki vagyok. Nemrég egy órán keresztül bámultam egy üres dokumentumot, mert fogalmam nem volt. Aztán szólított a macskám és játék közben megint tudtam, de amint visszaültem, elfelejtettem. Lehet a szavakkal van a baj, lehet, az írással. Mindenesetre, ha találkozunk, remélem a színpadon leszek. Vagy a hegyekben.

 

Beszámoló